1958-ban építették meg a Munkásmozgalom mauzóleumát. Az 1989-ben elhunyt Kádár János temetésére nem itt került sor, hanem a Park egy kiemelt részén. A Kádár korszakban az emberek szemében a temető, a párt vezetői számára fenntartott búcsúhellyé vált, így a kor kiemelkedő személyiségei közül többen inkább a Farkasréti temetőbe, vagy a Kozma utcai zsidó temetőbe temetkeztek.
2007 májusában Kádár János sírját felfeszítették és ellopták a koponyáját, felesége urnájával együtt. 1993-ban Antall József temetése után Mádl Ferencet és Horn Gyulát is itt temették. Faludy György, Kertész Imre, Zwack Péter, Juhász Ferenc végső nyughelye is itt van.
kép forrása: https://hazaiturizmus.blogspot.com
A Fiumei temetőben nyugvó jeles személyiségek sokszor nemcsak életükben alkottak valami maradandót, hanem haláluk is emlékezetes történeteket hagyott maguk után. Jászai Mari színésznő 1926-ban halt meg, de síremlékét halála előtt már 12 évvel elkészítette a Pesti Magyar Színház lebomlott márványkövéből. Állítólag rendszeresen kijárt az elkészült sírjához és nemcsak gondozta azt, hanem a barátait is meghívta oda “vendégségbe”.
Érdekesség, hogy Petőfi Sándor síremlékén fia mellett ott szerepel Petőfiné Szendrey Júlia is, aki halálakor már nem a költő felesége volt, hanem Horváth Árpádé. Mégis ezen a néven, első férje mellet nyugszik.
Semmelweis Ignác sírja is itt van, akinek méltatlan halála után a testét is többször temették. Semmelweisnek a szifilisz következtében- amit egy boncolás során kapott el- kialakult agysorvadás miatt sokszor voltak dühkitörései, szórakozott viselkedése. Egy bécsi szanatóriumba szállították, ahol lekötözték és megverték, amibe belehalt. Halála után négy alkalommal exhumálták. 1891-ben a bécsi temetőt felszámolták, először ekkor temették át a Fiumei útra. 1894-ben díszsírhelyre költöztették át, majd 1929-ben átkerült a művészparcellába. 1963-ban az Országos Orvostörténeti Könyvtár és Semmelweis Orvostörténeti Múzeum megalapításakor kérte, hogy megvizsgálhassák a maradványokat, hogy a haláláról pontosabb képet kaphassanak antroplógiai szempontból. A koporsó felnyitásakor kiderült, hogy egy Semmelweis csontjai mellett gyerekeké is voltak benne. Ezek valószínűleg két kisgyermekének maradványai voltak, akik egy napos valamint, négy hónapos korukban hunytak el. Bartucz László antropológus végezte a csontok vizsgálatát. Gipszmintát vett a koponyáról és ez alapján a Magyar Természettudományi Múzeum egy csoportja 2016-ban megalkotta Semmelweis arcának rekonstrukcióját.
Diósyné Brüll Adél, Ady Lédája is itt nyugszik a költő sírjának közelében. Lédának Ady előtt is több szeretője volt, férjétől azonban soha nem vált el, együtt is éltek . Egy ideig még Ady is velük élt Párizsban. Léda sírfeliratán Ady, az Asszony jussa című verse áll. A költő temetésén Boncza Berta- Csinszka-, Ady felesége férje sírjáról lerúgta a Léda által küldött koszorút. Amikor Léda halt meg, akkor sírjáról Adél férje távolította el Csinszka koszorúját. Érdekesség, hogy Léda és Csinszka is 1934-ben haltak meg. Csinszka testét a Farkasréti temetőben helyezték végső nyugalomba.