Albert Einstein kívánsága az volt, hogy halála után hamvasszák el, hamvait pedig titokban szórják szét. Nem akart látványosság lenni halála után sem, semmilyen kiemelkedő temetéssel, vagy búcsúztatással. Akaratát csak részben sikerült megvalósítani családtagjainak. Elhamvasztották, hamvait a Delaware folyóba szórták, de boncolásakor dr. Thomas Harvey patológus a család tudta és beleegyezése nélkül eltávolította Einstein agyát és szemgolyóit. Ez végül állásába és a házasságába is került. A relativitás elmélet kidolgozójának agya pedig ma egy múzeum állandó kiállításának részeként tekinthető meg. Szemgolyói nem kerültek elő.
Albert Einstein 1879. március 14-én született Ulmban, Németországban, zsidó, de a hagyományokat nem tartó családba. Négy évesen tanult meg beszélni, hat éves korától vett zongoraleckéket. Félénknek, visszahúzódónak és lassúnak tartották. Később a relativitáselmélet kidolgozását ennek a lassúságának tudta be, mondván többet töprengett a tér és idő problémáján, mint mások. Tudományos érdeklődésének alapját egy öt éves korában apjától kapott iránytű indította el, kamasz korában pedig két nagybátyjától és a családjuknál gyakran vendégeskedő Max Talmey nevű orvostanhallgatótól kapott könyvek táplálták. Másodjára veszik fel a Zürichi Műszaki Egyetemre, ahol 1898-ban ismerkedik meg Milena Maric nevű szerb osztálytársnőjével, aki 1902-ben terhes lesz. Újvidéken szüli meg kislányukat, Liserlt, akinek ez utáni sorsáról nem tudni. Vannak, akik szerint nevelőszülőkhöz került, mások szerint betegségben meghalt. Einstein 1901-ben kap svájci állampolgárságot. A Svájci Szabadalmi Múzeumban kezd dolgozni. Milevát 1903-ban veszi feleségül, első fiúk 1904-ben született, Hans Albert Einstein. Ő később hidraulika mérnök lett a kaliforniai Egyetemen. Másik fiúk, Eduard 1910-ben látta meg a napvilágot. Ő elmegyógyintézetben halt meg, ahová skizofrénia miatt került. Házasságának 1919-ben lett hivatalosan vége, de ezt megelőzően már évek óta külön élt feleségétől. Válásának évében veszi el feleségül Elsa Löwenthalt, unokatestvérét. 1905-ben ír négy jelentős dolgozatot, a Brown mozgásról, a fényelektromos jelenségről, a speciális relatvitáselméletről. Ebben az időszakban különböző egyetemeken docens, professzor. Így a Zürichi Egyetemen, a Prágai Károly Egyetemen, majd az első világháború kitörése miatt Berlinbe áthelyezve székhelyét, a helyi egyetemen is tanít. 1921-ben kapja meg a Nobel- díjat, a fényelektromos jelenséggel kapcsolatos munkája elismerésért. 1932-ben az USA-ba költözik, tíz év múlva megkapja az amerikai állampolgárságot is, a meglévő svájci mellé. A második világháborúban segítette vízumhoz juttatni a nácik elől menekülő európai zsidókat, valamint támogatott cionista szervezeteket is. 1952-ben felajánlják Einsteinnek az izraeli kormány elnöki pozícióját is, de a megtiszteltetést visszautasította. Utolsó éveiben az általános térelmélettel foglalkozott. 1955.április 18-án halt meg egy princetoni kórházban. Közvetlenül halála előtt németül mondott valamit, amit a bent lévő nővér nem értett. Kívánsága szerint aznap elhamvasztották Trentonban. Einstein fia, Hans tudomására jutott, hogy dr. Thomas Harvey patológus önkényesen eltávolította apja agyát és szemgolyóit a boncolás során. Hans végül engedélyezte az agy tudományos vizsgálatát. Harvey fényképkeket készített az agyól, feldarabolta 240 darabra, majd tartósítószerbe helyezve elrakta őket. Különböző intézeteknek küldött agydarabokat, de nagy részét megtartotta magának tanulmányozási célból. Orvosi engedélyét 1988-ban veszített el, ezután egy műanyag gyárba dolgozott. Az agy vizsgálata nem hozott eredményt, majd 1978-ban a Science tudományos magazin készített interjút Harvey-val,amit követően a University of California munkatársának küldött kisebb mintákat. Ezután újabb vizgálatok kezdődtek, és ezeket már publikációk is követték 1985-től 2015-ig. A megjelent tanulmányok között szerepelnek olyan eltérések, mint az idegsejtek és a támasztósejtek eltérő aránya a kontrollcsoport tagjaival szemben (1985), valamint,hogy az agykéreg homloklebenyi része egyező számú neuront tartalmaz a kontrollcsoport tagjavéval, de ezek szorosabban állnak össze, ami a gyorsabb információ feldolgozást tette lehetővé(1996 Britt Anderson, University of Alabama). Sandra Witelson kanadai kutató szerint az alsó fali lebeny, ami a matematikai képességekért és a térbeli észlelésért felelős Einsteinnél szélsesebb, és összehangoltabb. 2013-ban jelent meg Dean Falk antroplógus tanulánya. Ő elsősorban a kéregtestet vizsgálta, 85 aggyal összehasonlítva Einsteinét. Átlagos méretűnek és súlyúnak számító agyában bonyolult barázdáltságot figyeltek meg a fali, a homlok, és a halántéklebenyben. A két agyfélteke közötti idegrost kötegek vastagsága pedig a két terület közötti hatékonyabb kommunikációt eredményezi. A kutatók szerint Einstein eleve jó adottsággal szültette, de ezt később fejlesztette. Einstein balkezes volt, és hat éves kora óta hegedült. Az asszimetrikus falilebeny például jellemző balkezes zenészekre.
2015-ben Terence Hines pszichológus professzor beszélt arról, hogy megbízhatatlannak tartja a megjelent publikációkat. Érvei között szerepelt, hogy míg Einstein agya 30 éve már sörhűtöben volt miután vizsgálni kezdték, a kontrollcsoportban használat agyak frissek voltak. Emelett azt is felrótta, hogy Einstein agyának csak 1 mm-nyi részét vizsgálták, és, hogy nem publikáltak semmit az egyezőségekről a kontroll csoport tagjaival.
Einstein agya jelenleg a The Mütter Museu állandó kiállításán tekinthető meg.
Origo:Thrillerbe illő, hogy mi történt Einsteinnel a halála után
Origo: Sosem látott képek Einstein agyáról
Mult-kor: Miért lopták el Einstein agyát és mi lett vele?
Index:Nézze meg Einstein agyát, ezúttal egészben
Magyar Nemzet: Einstein: Rendkívüli agy, kivételes képességek
Wikipedia: Albert Einstein